Két művészünk is rangos állami elismerést kapott a nemzeti ünnep alkalmából

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Budapesti Operettszínház két művésze is rangos állami elismerést kapott az emberi erőforrások miniszterétől, Balog Zoltántól. A március 13-án a Pesti Vigadóban tartott díjátadón Velich Rita jelmeztervező Jászai Mari-díjat, míg Szabó Erika az Operettszínház balettkarának vezetője a Magyar Érdemkereszt Arany fokozatát vehette át.

Velich Rita átveszi a Jászai Mari-díjat

Az ünnepséget követően Velich Rita így nyilatkozott: "Halálosan boldog vagyok, és nagyon örülök, hogy megkaptam ezt a díjat, csodálatos érzés. Még igazán fel se fogtam. Egy ilyen elismerés mindenféle folyamatokat indít el, kell hozzá néhány hónap, míg végiggondolja az ember, kinek mit köszönhet, és hogy jutott el idáig. Ugyanakkor nem gondolom, hogy ez a kitüntetés bármiféle terhet róna rám a jövőben. Minél idősebb valaki, minél több munka van a háta mögött, annál nagyobb annak a súlya, hogy meg kell felelni és ez független mindenféle díjtól. Ez bennem egy belső késztetés. Nem fejlődhet vissza, nem torpanhat meg, és nem állhat le, hanem állandóan új impulzusok, új dolgok, új energetikák mentén kell haladni. A megújulás iránti vágy bennem rendkívül erős és tudom, hogy ezért nagyon sokat kell tennem."

Velich Rita 1993-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem színpad- és jelmeztervező szakán Makai Péter és Székely László növendékeként. A pályaválasztásról így vall: "Gyerekkoromtól kezdve nagyon színes és érdekes dolgokat álmodok. Furcsa ezt kimondani, de mintha az előző életekről álmodnék, mert előbb ismertem bizonyos korokat és érzeteket, mint sem tudásom lehetett volna róla. Számomra tehát az volt egy nagyon erős motiváció, hogy ezekkel a korokkal és hangulatokkal lehessek kapcsolatban egész életemben. A jelmeztervezés ennek egy csodálatos formája. Általa mindenféle stílusokba és korokba utazhatok." Diplomamunkáját a Kék madár című mesedarabra tervezte a budapesti Arany János Színházban, melyet Szikora János rendezett. Pályája kezdetétől olyan fővárosi és vidéki színházakban dolgozhatott, mint a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Katona József Színház, de az évek során többek között a Madáchtól, a Tháliától és a Pécsi Nemzeti Színháztól is kapott felkéréseket, míg végül az Operettszínházhoz szerződött. Éveken át vezető tervezője volt a Magyar Állami Operaháznak, ahol elsősorban balett előadások jelmezeit készítette. Emellett több kortárs balett produkció létrehozásában is közreműködött oly neves művészekkel, mint Bozsik Yvette, Magyar Éva vagy Velekei László. 2006-ban a Coppelia című balett jelmeztervezőjeként a bécsi Staatsoperben vendégeskedett, de a nézők láthatták munkáit Sidney-ben, Szentpéterváron és Tallinnban is, és ő volt a jelmeztervezője a Káel Csaba rendezte Bánk bán operafilmnek is. A Budapesti Operettszínház olyan nagysikerű darabjainak ruháit álmodta színpadra, mint az Elisabeth, a Mozart!, a West Side Story, a Rómeó és Júlia, az Elfújta a szél vagy legutóbb a Dorian Gray. Mindezért nagyon hálás, mégis azt tartja a legfontosabbnak, hogy nagyon sokféle stílusban és műfajban kipróbálhatta magát a klasszikus balettől a modern táncon, az operán, az operetten, a musicalen át a prózáig.


Velich Rita jelmezei


Egy-egy munka során alapvetően fontos számára a rendező egyénisége és stílusa, a bemutatásra szánt darab, de a leglényegesebb talán a színészek személyisége és lelke, hogy azt hogyan tudja beépíteni a darabban lévő karakterekbe. "Nagyon erős inspirációt ad a divat is, hogy hogyan lehet a jelenkort valahogy beleszőni egy-egy előadásba, de az is, amikor mondjuk egy operában teljesen korbeli jelmezeket kell tervezni. Persze az ember a saját stílusjegyeit még ott is megpróbálja becsempészni, ha máshogy nem az anyaghasználatba belevisz valami modernséget, frissességet."
Velich Rita bár nem tanít intézményi keretek között, mégis az egyik leginspirálóbb dolog az életében a tanítás. "Nagyon szeretem a fiatalokat, mindig van mellettem egy-két tanítvány, akiket magam mellé veszek és részt vesznek azokban a munkákban, amiket csinálok. Nagyon motivál az a rengeteg friss, újító energia, amit tőlük kapok. Azt szoktam mondani nekik, hogy a jó tervezőnek alapvető ismérve a kreativitás, a művészi tehetség, a stílusérzék, de nagyon-nagyon fontos az emberi oldal is, hogy hogyan viszonyul a színészekhez, a rendezőhöz, a színházban dolgozó munkatársakhoz. Ez a pszichológiai, lelki rész is elengedhetetlenül fontos része ennek a szakmának."

Szabó Erika, a színház tánckarvezetője

"Boldog vagyok, hogy megkaptam ezt a kitüntetést, nagyon meglepett, mert még soha nem kaptam hasonló elismerést. Nagy megtiszteltetés." - mondta Szabó Erika.

Szabó Erika a Balettintézet elvégzése után az Operettszínházhoz szerződött, melynek azóta is tagja, immár 43 éve. Szólótáncosként kezdte, erről így vall: "Színpadon lenni minden alkalommal maga volt a csoda. Olyan feladatokat kaptam, amik kihívást jelentettek, nagyon jó volt a közösség, családias volt a hangulat a balett együttesben, hiszen szinte az egész életünket a színházban töltöttük. Megkaptam azokat a feladatokat, amikre vágytam. Talán a legemlékezetesebb 1978-ban a Lány, fiú, sors című három szereplős balett estünk volt, amivel Grazban is felléptünk. Nem voltunk hozzászokva, hogy felállva dobognak a számok végén, ezért ez a vendégjáték nagyon megmaradt bennem. De felejthetetlenek a japán turnék is. Amikor egyszer nagyon délre mentünk, egy kis üzletben lerohant a boltvezető hölgy, egy csecsemőt nyomott a kezembe és kérte, hadd fotózzon le, mert fehér embert még nem láttak arrafelé."  Szakmai nyugdíjazását követően Szabó Erika koreográfus asszisztensként kapott feladatokat. "Mintegy 15-20 előadásban dolgozhattam. Ma már ritkábban vállalok ilyen felkéréseket, szeretnék teret adni a fiataloknak." Közben balettmesterként is tevékenykedett, két évvel ezelőtt pedig a színház vezetése felkérte a balettkar vezetésére. "Elsődleges feladatom megszervezni a táncosok életét, beosztani az előadásokat, egyeztetni a turnékat és nyári előadásokat, de emellett nagyon fontosnak tartom a napi működés során jelentkező problémák és kérdések megoldását, hogy utánajárjak minden panasznak, és próbáljam megoldani az esetleges konfliktusokat." Időközben megszerezte a tanári diplomát is. "Nagyon büszke vagyok arra, hogy 25 éves pedagógusi munkám alatt számos koreográfusi és tanári díjat nyertem, tanítványaimmal pedig éveken keresztül mi nyertük meg az alapfokú művészeti iskolák országos klasszikus balett versenyeit."

A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X